PiPO M8 3G - az egyedi

Egy hosszabb szünet után úgy gondoltam ismét rendelek pár készüléket, és írok róluk néhány sort, hátha valaki épp tablet vásárláson töri a fejét, és nem akar kifizetni feleslegesen plusz tízezreket valamiért, ami talán csak a márkanevében tud többet, mint kínai társai.
Körbenéztem hát, hogy mit lenne érdemes, és megakadt a szemem egy nem szokványos formavilággal és beépített 3G-vel rendelkező kínai tableten. 

Rögtön az elején álljon is itt egy összehasonlító tábla, aminél ezt a készüléket mértem össze több paraméterben a piacon jelenleg kapható "márkás"készülékekkel.

Igazából egy dolog elsőre szembetűnhet. Sok helyen van zöldítve az oszlopa. Ezek azok a paraméterek, amikben a mellé tett készülékekhez képest valamiben többet nyújt. És még egy dolog. Talán ez a készülék felhasználó szempontjából a legideálisabb a felsoroltak közül. Hogy miért? Mert a legolcsóbb, és mégis sok mindenben veri a társait. Érdemes egy pillantást vetni a benchmark teszteredményekre is, amiken kétmagos gépként majdnem hozza a négymagos tabletek pontértékét. Sőt! Pl. Google Nexus 7-esét veri Quadrant teszten. Ezek a benchmarkok jó mutatók, mert a tablet teljes tudását vizsgálják a CPU-tól, a RAM-on át egészen a 2D és 3D megjelenítésig.

Egy kicsit a formáról, ha már az előbb a belsőt érintettem:
A készülék nagyon emlékeztetett formájában a Sony tabletjére, és kijelző mérete sem a megszokott értékeket képviseli, ugyanis 9,4 colos (akárcsak a Sony üdvöskéje).

A hasonlóság ez alapján a két kép alapján szembeötlő:

 

Balra a Sony Tablet S készüléke, jobbra pedig a kínai PiPO M8. Mindkettő formája eltér a megszokott lekerekített sarkú téglalap trendtől. Egy elvékonyodó, kissé szögletesebb kialakítás, ami egyedivé teszi ezeket a készülékeket.


A PiPO M8-asát megérkezése után azonnal kibontottam. Kézbe véve még inkább tapintható volt a különbség az eddig látottakhoz képest. A készülék nagyon masszív, nagyon jól össze van rakva. Feszegetés hatására sem recseg - ropog, mint a legtöbb társa. Kialakítása nekem nagyon bejön. Jól néz ki ez az elvékonyodó test, ami alapvetően alapból elég karcsú.
Plusz pontot érdemel, hogy a hangszórók a kijelző fölé kerültek. Egyrészt így jobban szól, mintha hátul lenne, és nehezebb is véletlenül letakarni.
Aki nem fülhallgatóval szokott filmet nézni, vagy zenét hallgatni tabletjéről, annak ez mindenképp hasznos megoldás.

További leírás helyett beszéljenek a képek:

Kijelző

A kijelző méret is egyedi (a már említett 9,4 colos IPS panelt kapta meg), hisz az iPad óta nagy számban van jelen a tablet piacon a 9,7 col, míg a Samsung másik két méretet is behozott a piacra a 7 colos, és a 10,1 colos Galaxy Tabokkal. (hogy pontosabb legyek, nem tudom biztosra, hogy ők találták-e ki ezt a két méretet, de tény, hogy jelenlegi legnagyobb androidos telefon és tablet gyártóként ebben a két méretben gyártják készülékeiket, ezzel diktálva a piac többi szereplőjének)
Én személy szerint próbáltam már 7 colos, 9,7 colos, 10,1 colos készüléket is. Hordozhatóság szempontjából talán a 7 colos készülékek tényleg nyerők, de nem sokkal nagyobb az a méret, mint egy nagyobb kijelzős telefon (az én Samsungom pl 4,5 colos), így sok pluszt ahhoz képest nem nyújt, ráadásul nekem túl sokat kellett nagyítani és görgetni a 7-es kijelzőn, ezért azt vettem észre magamon, hogy egyre kevésbé használom. Viszont most hogy inkább a 10 col környéki készülékeket próbálgatom itthon, azon kaptam magam, hogy laptop helyett inkább a tabok felé nyúlok. Sokkal könnyebbek, és hordozhatóbbak, mint a laptopom, és egyszerűbb rajtuk böngészni, játszani, vagy akár jegyzetelni. Utóbbinál kifejezetten jó, hogy vannak jegyzet programok, ahol egyszerűen kézzel is lehet ábrákat rajzolni az amúgy gépelt sorok közé. Ezzel nálam egyértelműen a tabletek nyernek jegyzetelés - és használhatóság - fronton.
És hogy mit tud a 9,4 col? Pont az előbb említett két fő paraméter (hordozhatóság és használhatóság) ötvözetét. Ugyanis a kijelző nem sokkal kisebb a 10,1 colnál, de a testtel együtt nem is akkora, mint egy 10,1-es készülék. A PiPo M8 ráadásul elég keskeny kivitel is, és van hozzá egy vékony, nagyon jó kialakítású tok, ami megkönnyíti a hurcolást. Szóval nálam most ez a méret lett a nyerő.

Egy kép a különböző képernyőméretű készülékekről (amik most épp fellelhetőek voltak nálam).

A képen balról jobbra: Samsung Galaxy S2 LTE, Hyundai HoldX, Pipo M8, Pipo M9

A színek szépek, élénkek, és a fényerő is nagy dinamika tartományban használható. Kipróbáltam ebben a "szép tavaszi időben" (értsd: a mindent betakaró hó fényében) is, és teljesen jól látható szabad téren is.

A felbontás is megszokott. 1280 x 800-as. Szerencsére ez a felbontás pont megfelelő a mindennapokhoz. A jó minőségű IPS panelnek köszönhetően egyáltalán nem pixeles. (legalábbis max nagyító alatt lehetne észrevenni)

Felmerül viszont a kérdés, hogy a programokat mennyire zavarja az egyedi képernyő méret. Nekem igazából egyik program sem csinált galibát miatta. Egyedül a Google Chrome böngésző jelenítette meg az oldalakat elsőre kicsit nagyítva. Viszont van megoldás: nem a Chrome-ot használtam utána :) (vagy első mozdulatommal egy-egy oldal megnyitása után összehúztam a lapot)





Belső tartalom
A készülék lelke egy Rockchip RK3066-os processzor. Ez már egy jól bejáratott kétmagos lapka. Már a megjelenésekor is nagyon jónak számított a maga 1,6 GHz-es órajelével, amivel a mai napig csúcson van (órajelet tekintve). Sosem felejtem el azt az érzést, amikor kézbe vettem a Hyundai HoldX készülékem, amiben szintén ilyen processzor van egy Samsung Galaxy Tab 2-es után (ami szintén 2 magos, de csak 1 Ghz-en ketyeg). A két készülék közt sebességben kb. akkora volt a különbség, mint egy Trabant és egy BMW közt. Teljesen lenyűgözött már akkor, így ettől a géptől is ezt a sebességet vártam, amit meg is kaptam. Ráadásul érezhető, hogy már kiforrotta magát ez a proci, mert a használat során mindvégig megbízhatóan, és zökkenőmentesen üzemelt (ami korábban a Hyundai esetében azért még nem volt elmondható). 
A jó processzor mellett persze lennie kell egy jó grafikus feldolgozó egységnek is (GPU), ami ebben az esetben sincs másként. A Mali400-as négymagos GPU ugyanis nagyon teszi a dolgát. A nagyobb gépigényű programok is döccenés nélkül futnak.
Talán a fentiek fényében nem is meglepő az az eredmény, amit a már említett benchmark teszteken mutat. A kétmagos processzorral simán felveszi a versenyt 4 magos ellenfeleivel.

Quadant teszt

Antutu teszt

Csatlakoztatási lehetőségek:
Szerintem a szöveges leírásom helyett beszéljen egy kép:

 Ezek közül két olyan csatlakozó hely van, ami miatt már megéri ezt a készüléket venni. 

1. A HDMI az a csatlakozó, amit sok nagy gyártó simán lehagy a készülékéről, és csak plusz beszerzés után egy átalakítóval lehet jó esetben TV-re varázsolni a tablet képének tartalmát.
2. A SIM foglalat is csak a drágább készülékeken adott. Ebben viszont megtalálható, és jól működik az APK beállítása után.

A képen nem látszik, de a gép bal oldalának tetején van elhelyezve a 3,5-es jack csatlakozó a fülhallgató számára.

Egyedi megoldások:

Van egy megoldás, amit eddig csak ezen a PiPO tableten tapasztaltam. Mégpedig, hogy a videólejátszónál a nézett videó képe lekicsinyíthető, és böngészés, vagy egyéb tevékenység alatt a film nézhető. Kicsit belassítja persze az egyéb folyamatokat, de nagyon jól jön, ha pl egy film közben valamit meg akarsz nézni a neten.

Amivel még egyedivé teszi a PiPO az M8-as készülékét, az az újrarajzolt menügombok a kijelző alján.

Üzemidő
A készüléket nem a hagyományos értelembe vett terheléses tesztnek vetettem alá, és nyomkodtam 6-7 órán át, hanem igyekeztem kipróbálni, hogy milyen használni egy átlagos napon. Ezen a teszten jelesre vizsgázott. Napi többszöri használat során simán kibírta estig. Később persze megnéztem mennyit bír egy folytonos használat során, és 6,5 órát működött közepes fényerőn, 3G-t és wifi-t is használva a készülék. Ez elég jónak mondható, mert elsőre kicsinek tűnik a 3250 mAh-s akku, de mivel 7,4V-os, így jobban bírja. Ez ugyan segít benne, hogy sokáig üzemképes legyen a készülék, de annyi negatívumot magában rejt, hogy nem lehet USB-ről tölteni. Szintén kis negatívum (bár aki vett már kínai tabletet az ismerheti a jelenséget), hogy a töltő alapvetően amerikai szabvány, és a mellékelt EU-s átalakítóval használható.

Tartozékok:
Ha már érintettem az előbb...
Van tehát egy hálózati töltő, egy USB kábel, egy OTG kábel (az alakítja át a kis USB csatlakozót normál méretűvé), egy fülhallgató, és egy nagyon szép, és vékony tok, ami az iPad Smart Coverhez hasonlóan mágnesekkel támaszként is használható. Persze nem veszi fel a versenyt a Smart Coverrel, de mindenképp hasznos, és szép kis cucc.

Összegzés:
Akinek kicsit több kell, mint a gagyi kínai verziók a hazai nagy plázákban és elektronikai boltokban, de nem akar feleslegesen plusz pénzt kiadni, annak ideális választás ez a készülék a mindennapokra. Nem fog csalódni benne. Nagyon kézreálló, jól összerakott, könnyű (mindössze 530g) és könnyedén hordható készülék, megfizethető áron. Szerencsére kompromisszumot nem nagyon kell vele hozni. Alapvetően aki most tablet vásárláson gondolkozik, annak ez egy ideális választás.

...és végül egy videó a készülékről működés közben: